Felálló szárú, szőrös hajtású, változékony, mérgező növény. Töve gyakran hagymaszerűen megvastagodott, hajtásának felső része gazdagon elágazó.

Tőlevelei hosszú nyelűek, hármasak, levélkéi karéjosak. Szárlevelei kisebbek, ülők. A 20-30mm átmérőjű virágok magánosan nyílnak a barázdált kocsányon. A virágtakaró kettős és 5 tagú. A csészelevelek lefelé hajlók. Az aszmagok horgas csőrűek.

•ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban szórványos.

•ÉLŐHELY: Nedves rétek, legelők, sövények, folyó- és patakpartok, homokdűnék.

•ROKON FAJOK: A buborcsboglárka karcsúbb, töve csak ritkán gumós, levelei fényesek, virágai halványabbak. Nedves rétek, legelők hazánkban gyakori faja.